Kolozsvár, az elbeszélt város

Major Gergely

Kántor Lajos: Fellegek a város felett

Kolozsvár nyomot hagy az alkotó emberben: sajátos helyeket és történeteket foglal magába, melyek révén gyakran kötődés és/vagy elvágyódás tárgyává válik. Más szóval regényanyaggá. Kántor Lajos Fellegek a város felett című könyve olyan, kolozsvári íróktól származó regény- és szövegrészleteket emel ki és kommentál, melyek valamilyen módon a város 20. századbeli történetéhez köthetőek. A korszak meghatározó a könyv felépítésében, de a korhatárok mégis lazára vannak szabva. A Város – a legfiatalabbak mellényzsebében című fejezet kitekintést nyújt a kortárs irodalomra is, a függelék első fele pedig a város teljes, római korig visszamenő történetét is vázolja röviden. Nem a levegőben lógnak tehát a múlt század (irodalmi) reprezentációi, hanem előzménnyel és folytatással is rendelkeznek. 

Az irodalmár felelőssége. Kántor Lajos közéleti szerepvállalása

Major Gergely

Kántor Lajos szerkesztői és irodalomtörténészi tevékenységei mellett jelentős közéleti szereplőként is fellépett a huszadik század második felének meghatározó pillanataiban, a romániai magyarság képviseletében. Az 1989-es forradalom és rendszerváltás össztársadalmi megmozdulást jelentett, és meghozta a változás – a demokratikus államrend – ígéretét. Így a nemzeti kisebbségeknek is megadatott az önszerveződés lehetősége, amivel az értelmiség igyekezett élni, hiszen a nacionalista diktatúra éveiben a magyarság többszörösen kiszolgáltatott helyzetben létezett.

„Nemcsak kenyérrel él az ember”

Kántor Lajos és a Korunk Galéria

Osváth Bernadett

A képzőművészet ereje és a benne rejlő hit képes olyan formát alkotni, amely közösséget, összetartozást és reményt kínál. A romániai magyar művészeti közösség számára a Korunk Galéria kezdetektől fogva megalkotta ezt a formát, amely egyre tágabbá és otthonosabbá vált, kiaknázva minden lehetőséget a remény- és identitásalkotás számára. Tér jött létre a kibontakozásra és a befogadásra, nyílt világot teremtve a magyar-román kulturális átjárások számára is.

Betekintés Kántor Lajos irodalomtörténeti, irodalomkritikai munkásságába

Jakab Júlia

bookline.ro

A Kántor-életmű egy nagyobb szeletének, pontosabban az irodalomtörténeti, irodalomkritikai korpuszból kiemelt alkotásoknak a tanulmányozása izgalmas kihívást jelent.

A Korváltás című kötet Kántor Lajos mintegy másfél évtized alatt publikált kritikai írásainak válogatását tartalmazza, melyben az irodalomkritikus – amint azt a cím is jelöli – egy olyan irodalmi korváltás jelenségét vizsgálja, amelynek maga is megtapasztalója lehetett, végigkíséri egy új irodalmi nemzedék kibontakozását, olyan alkotók munkásságát méltatva, akiket személyesen ismert. 

A Korunk-szerkesztő Kántor Lajos

Bilibók Karola

A Korunk négy kapujának mindegyike megtapasztalta, hogy milyen egy fennálló diktatórikus rendszerre nyílni. Benső terükben ennek ellenére mindvégig egy demokratikus szerkesztőség alkotásfolyamata zajlott. Kántor Lajos szerkesztői munkásságával foglalkozó beszámolóm félve közelíti meg a szerkesztőség belső kapuját. Hiszen volt már olyanra példa a folyóirat története során, amikor hibákat és csúsztatásokat halmozó lapismertető került napvilágra.